FOLIA GEOGRAPHICA

Menu

Folia Geographica 2019, 61/2, pp. 45-70

EFFICIENCY OF ACTIVE LABOUR MARKET POLICY IN HUNGARY: DETRANSITIVE SETTLEMENT STRUCTURE OF SUPPORTED PUBLIC EMPLOYMENT

Tibor KÓTI A*

Received: May 22, 2019 | Revised: July 12, 2019 | Accepted: August 7, 2019

Paper No. 19-61/2-534


A* University of Debrecen, Egyetem tér 1., H-4032 Debrecen, Hungary
tiborkoti7@gmail.com (corresponding author)


PDF FULL TEXT

Abstract
The present study sets out to examine Hungary’s active labour market policy tool, i.e. the effectiveness of supported public employment and leaving opportunities on a territorial basis as its most important objective. The relevance of the territorial examination of leaving supported public employment is explained by the fact that there are marked differences in this respect in Hungary, which can be attributed to the different level of development of the labour market. Building on this, the research intends to reveal settlements which are less prone to supported public employment detransitivity. The chance of leaving the employment policy tool can be determined by means of demotivating factors (endogenous factors) and factors outside of public employment behind the lock-in in supported public workers, as well as the vulnerability of the primary labour market (exogenous factors). The method of investigation was a complex geographical delimitation. The detransitive settlement structure of supported public employment shows significant cohesion with the respective beneficiary regions and settlements in Hungary. In the areas of Southern Transdanubia, in the border area of North-Eastern Hungary and Central Tisza Region, the greatest vulnerability can be found, hence in these regions, the low level of transition from the active labour market tool is more pronounced. The disadvantage of small village settlements is particularly worrying, where more and more cumulative problems (deprivation of the local economy, low mobility tendency, etc.) further reinforce the high degree of lock-in within the employment policy tool.

Key words
Detransitivity, supported public employment, active labour market policy, peripheral regions, primary labour market

REFERENCES

  1. ALPEK, B. L. (2017). Hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci területi esélyei Magyarországon. Doktori értekezés.
  2. ALPEK, B. L., TÉSITS, R. (2014a). A közfoglalkoztatás területileg eltérő lehetőségei I. Szociálpedagógia 2 (1-2), 45-60.
  3. ALPEK, B. L., TÉSITS, R. (2014b). A munkaerő-piaci szenzitivitás. Új módszer a magyarországi munkaerőpiac területi, térszerkezeti kérdéseinek feltárásában. Területi Statisztika, 4. pp. 333-359.
  4. BAGÓ, J. (2016). A közfoglalkoztatottak képzése. In: Opus et Educatio, 2 (2), pp. 13-16.
  5. BARTUS, T. (2011). Commuting time, wages and reimbursement of travel Costs. Evidence from Hungary. In: Review of Sociology (4), pp. 72-94.
  6. BELÜGYMINISZTÉRIUM. Közfoglalkoztatási évkönyv 2011-2016. p. 26.
  7. BONOLI, G. (2010). The political economy of active labour market policy. In: Politics and Society, 38 (4) pp. 5-28.
  8. BRUNN, S., MATLOVICOVÁ, K., MUSINKA, A., MATLOVIC, R. (2018). Policy implications of the vagaries in population estimates on the accuracy of sociographical mapping of contemporary Slovak Roma communities. GeoJournal, SPRINGER, Vol. 83, Issue 4, pp. 853-869.
  9. BUJDOSÓ, Z., GYURKO, Á., HÁGEN, I. (2016). Socio-economic aspects of the urbanisation in northern Hungary in the 21st century, Folia Geographica. Vol. 58, 2016, No. 2, pp. 35-53.
  10. CALIENDO, M., HUJER, R., & THOMSEN, S.L. (2008). The employment effects of job creation schemes in Germany: a micro econometric evaluation. In T. Fomby, R. Carter Hill, D. L. Millimet, J. A. Smith, & E. J. Vytlacil (Eds.). Modelling and evaluating treatment effects in econometrics (advances in econometrics, vol. 21, pp. 381–428.
  11. CALMFORS, L., FORSLUND, A., HEMSTRÖM, M. (2002): Does active labour market policy work? Lessons from the Swedish experiences, Institute for Labour Market Policy Evaluation, Working paper 2002: 4, Stockholm.
  12. CARD, D., KLUVE, J., WEBER, A. (2010). Active labour market policy evaluations: A meta-analysis. In.: The Economic Journal. IZA Discussion Paper 4002.
  13. CIRFUSZ, M. (2015). A közfoglalkoztatás térbeli egyenlőtlenségei. In: Munkerő-piaci Tükör, pp. 126-138.
  14. CSERES-GERGELY, ZS., MOLNÁR, GY. (2014). Közmunka, segélyezés, elsődleges és másodlagos munkaerő-piac. In: Társadalmi riport, Budapest: TÁRKI, pp. 204-225.
  15. CSERES-GERGELY, ZS., MOLNÁR, GY. (2015). Munkapiaci helyzet a közfoglalkoztatásból való kilépés után. In: Munkaerő-piaci Tükör, pp. 143-153.
  16. CSOBA, J. (2010). „Segély helyett munka”. A közfoglalkoztatás formái és sajátosságai. Szociológiai Szemle, (20), 1, pp. 26–52.
  17. CSOBA, J. (2017). Gondoskodó állam, aktiváló állam, befektető állam. A foglalkoztatáspolitika és a jóléti modellváltás néhány összefüggése. Debreceni Egyetem, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék.
  18. EGEDY, T. (2012). The effects of global economic crisis in Hungary. – Hungarian Geographical Bulletin 61. 2. pp. 155–173.
  19. FALUVÉGI, A., TIPOLD, F. (2007). A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek 2007. évi besorolása. Területi Statisztika, 6.
  20. FERVERS, L. (2018). Can public employment schemes break the negative spiral of long-term unemployment, social exclusion and loss of skills? Evidence from Germany. In: Journal of Economic Psychology, 67, pp. 18–33.
  21. KISS, J.P., SZALKAI, G. (2018). Az ingázás mobilitási jellemzői a legutóbbi népszámlálások adatai alapján. In: Területi Statisztika 58 (2), pp. 177-199.
  22. KLIMOVSKY D., ZELINSKY, T., MATLOVICOVÁ, K., MUSINKA, A. (2016). Roma settlements and poverty in Slovakia: Different policy approaches of the state, local governments, and NGOs. Anthropological Notebooks, Volume 22, Issue 1, pp. 23-42.
  23. KLUVE, J. (2010). The effectiveness of European active labour market programs. In.: Labour Economics, 17, pp. 904-918.
  24. KOLTAI, L. (2014). A közfoglalkoztatottak jellemzői. In: Munkaügyi szemle, 3.
  25. KÓTI, T. (2018). Spatial differences regarding the chance to leave supported public employment in Hungary’s rural periphery. In: Regional Statistics 8 (2), pp. 109-134.
  26. LŐCSEI, H. (2010). Területi növekedési pályák Magyarországon, 1998-2008. Doktori értekezés.
  27. MATLOVICOVÁ, K., MATLOVIC, R., MUSINKA, A., ZIDOVÁ, A. (2012). The Roma Population in Slovakia. Basic Characteristics of the Roma Population with Emphasis on the Spatial Aspects of its Differentiation. Roma Population in the Visegrad Countries, Spatial Trends and Social Challenges. pp. 77-103.
  28. NAGY, A. (2011). A kedvezményezett térségek besorolásának alakulása, a lehatárolások módszertanának sajátosságai. Területi Statisztika 14 (51) (2), pp. 148-160.
  29. NEMES NAGY, J. (2005). Regionális elemzési módszerek. Regionális Tudományi Tanulmányok 11. ELTE, Regionális Földrajzi Tanszék – MTA ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest.
  30. NEMES NAGY, J. (2009): Terek, helyek, régiók. A regionális tudomány alapjai. – Akadémiai Kiadó, Budapest.
  31. PÁLÓCZI, G. (2016). A munkaerő-piaci ingázás vizsgálati lehetőségei komplex hálózatelemzéssel. In: Területi Statisztika, 56 (2), pp. 118-138.
  32. PÁSZTOR, I.Z., PÉNZES, J., TÁTRAI, P., PÁLÓCZI, Á. (2016). The number and spatial distribution of the roma population in Hungary – in the light of different approaches, Folia Geographica. Vol. 58, 2016, No. 2, pp. 5-21.
  33. PÉNZES, J. (2013). A foglalkoztatottság, az ingázás és a jövedelmi szint összefüggései Északkelet- és Északnyugat-Magyarországon. In: Területi Statisztika, 53 (3), pp. 202-224.
  34. PÉNZES, J. (2014). Periférikus térségek lehatárolása. Dilemmák és lehetőségek. – Didakt Kiadó, Debrecen.
  35. PÉNZES, J. (2015). A kedvezményezett térségek lehatárolásának aktuális kérdései. Területi Statisztika, 55 (3), pp. 206-232.
  36. PÉNZES, J., MOLNÁR, E., PÁLÓCZI, G. (2014). Helyi munkaerő-piaci vonzáskörzetek az ezredforduló utáni Magyarországon. In: Területi Statisztika, 54 (5), pp. 474-490.
  37. SZABÓ, A. (2013). A közfoglalkoztatás jelentősége két gazdasági recesszió tükrében. Esély, 4. pp. 73-86.
  38. VÁRADI, M.M. (2010). A közfoglalkoztatás útjai és útvesztői egy aprófalvas kistérségben. Esély, 1, pp. 79-99.

ONLINE SOURCES

  1. 105/2015. (IV. 23) kormányrendelet – a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről.
  2. 12/1991. (VI. 13) KTM-BM-MüM-PM együttes rendelet – a területfejlesztést és munkahelyteremtést szolgáló támogatásban részesíthető települések 1991. évre vonatkozó kijelöléséről.
  3. 1996/21. évi XXI. törvény – a területfejlesztésről és a területrendezésről.
  4. 24/2001. (IV. 20) Országgyűlési határozat – a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről.
  5. 30/1997. (IV. 18) Országgyűlési határozat – a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről.
  6. 67/2007. (VI. 28) Országgyűlési határozat – a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről.
  7. 84/1993. (XI.11) Országgyűlési határozat – a területfejlesztési támogatás irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszereiről.
  8. 64/2004. (IV.15) kormányrendelet – a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről.
  9. 106/2011. (VII. 19) kormányrendelet – a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról.