FOLIA GEOGRAPHICA

Menu

Folia Geographica 2016, 58/2, pp. 22-34

SOCIO-ECONOMIC ASPECTS OF THE URBANISATION IN NORTHERN HUNGARY IN THE 21st CENTURY

Zoltán BUJDOSÓ A*, Ádám GYURKO B, István HÁGEN C

Received: September 6, 2016 | Revised: October 12, 2016 | Accepted: October 30, 2016

A* Eszterházy Károly University Károly Róbert Campus, 3200 Gyöngyös, Mátrai út 36, 3200, Hungary
bujdoso.zoltan@uni-eszterhazy.hu (corresponding author)

B University of Debrecen, 4010 Debrecen, Egyetem tér 1., Hungary
gyurkoadam122191@gmail.com

C Eszterházy Károly University Károly Róbert Campus, 3200 Gyöngyös, Mátrai út 36, 3200, Hungary
hagen.istvan@uni-eszterhazy.hu

PDF FULL TEXT ►


Abstract
Urbanization and its consequences became a new research direction in Central Europe. There were 40 towns in 2016 in Northern Hungary, which means that this is the second most urbanized region in Hungary. The region has 12% of all the towns of Hungary; nevertheless, it must be emphasized that urbanization in the region cannot be considered homogeneous either from a regional or from a functional point of view. Considering the regional distribution of new towns by counties, it can be said that urbanization in North Hungary has been significant in the last decade at the national level, but a large number of settlements has been ranked as towns in the eastern and north-eastern parts of Hungary. Looking at North Hungary from a regional point of view, we can state that some regions are strongly urbanized while there are large rural areas, especially along the borders. Especially in the rural areas of the regions, significant urbanization can be observed in the 21st century. The aims of the research were to analyze the changing of the legal aspects of the declaration of towns in Hungary; to reveal the speciality of the process in North Hungary; and to analyze the socio-economic aspects of the urbanization in the research area through the analysis of the actors’ point of view. This study reveals the characteristics of this process with using the methodology of comparative data analysis, questionnaire survey, and conducting of deep interviews.

Key words
Reclassification, urban function, Northern Hungary, socio-economic aspects

REFERENCES

  1. BAGAT, M., DRAKULIC, V., KAUZLARIĆ, K., VLAHUŠIC, A., BILIĆ, I., MATANIĆ, D. (2008). “Influence of Urbanization Level and Gross Domestic Product of Counties in Croatia on Access to Health Care”. *Croat Med J.*, Vol. 49, Issue 3, 384–391.
  2. BALÁZS, I. (1994). “A települési önkormányzatok nagysága és az általuk betöltött funkciók”. *Comitatus*, Vol. 5, Nr. 2, 22–35.
  3. BASOVSKY, O., DIVINSKY, B. (1991). “The Development of Modern Urbanisation in Slovakia and Its Present Problems”. *Rev Belge Geogr*, Vol. 115, Issue (1-3), 265–277.
  4. BELUSZKY, P. (1983). “A várossá nyilvánítás szerepe a területfejlesztésben”. *Állam és Igazgatás*, 912–924.
  5. BUJDOSÓ, Z. (2004). “The urbanisation in Hungary during the last decade – is it an economic interest or a question of prestige to be graded a town in our country nowadays?”. In: *Cross-Border Co-operations – Schengen Challenges*, Debrecen, 232–237.
  6. BUJDOSÓ, Z. (2005). “Adalékok a hazai városállomány gyarapodásához”. In: (Ed.: Süli-Zakar, I.): *Tájak-Régiók-Települések*, Debrecen, Didakt Kiadó, 185–190.
  7. BUJDOSÓ, Z. (2007). “Területfejlesztési célú támogatások megoszlása 2004-2006 között az Észak-magyarországi Régióban”. In: (Ed.: Süli-Zakar): *Határok és határon átnyúló kapcsolatok szerepe a kibővült Európai Unió perifériáján*, Debrecen, 255–261.
  8. BUJDOSÓ, Z. (2010). “Városok igazgatási szerepköre az észak-magyarországi régióban”. In: (Ed.: Magda, S., Dinya, L.): *XI. Nemzetközi Tudományos Napok*, 615–620.
  9. BUJDOSÓ, Z. (2012). “Észak-Magyarország 2000 utáni városodásának néhány aspektusa”. In: (Ed.: Magda, S., Dinya, L.): *XII. Nemzetközi Tudományos Napok*, 452–459.
  10. BUJDOSÓ, Z. (2013). “Az Észak-magyarországi Régió városodása a XXI. században”. In: (Ed.: Kozma, G.): *Emberközpontú Társadalomföldrajz*, Debrecen, 6–16.
  11. BUJDOSÓ, Z., SZŰCS, C., MUCSICS, L. (2007). “The distribution of funds for regional development between 2004-2006 in Northern Hungary”. In: (Ed.: Fritz, B., Planer, D.): *Tagungsband Thüringische-Ungarisches Symposium*, Jena, 16–21.
  12. BUJDOSÓ, Z., SZŰCS, C. (2008). “The utilization of regional development funds in the small towns of Northern Hungary”. In: (Ed.: Csapó, T., Kocsis, Zs.): *Nagyközségek és kisvárosok a térben*, Savariai University Press, Szombathely, 172–181.
  13. CSAPÓ, T., KOCSIS, ZS. (2008). “A várossá válás reformja”. *Területi Statisztika*, Vol. 6, Nr. 2, 640–650.
  14. CSAPÓ, T. (1994). *Kistérségi központi funkciók ellátását végző és arra alkalmas települések, potenciális városok Vas megyében*. Térségi folyamatok a Nyugat-Dunántúlon 1, MTA RKK Szombathely, 57 p.
  15. FARAGÓ, L. (2006). “A városokra alapozott területpolitika koncepcionális megalapozása”. *Tér és Társadalom*, Vol. 20, Nr. 4, 12–25.
  16. FARAGÓ, L. (2009). “A településhálózat és annak alakítása”. *Területi Statisztika*, Vol. 12, Nr. 2, 257–262.
  17. HAJDÚ, Z. (1977). *A hegyaljai városi jellegű települések funkcióinak és hierarchikus rendjének vizsgálata, vonzáskörzeteinek elhatárolása*. Studia Geographica 1, KLTE Földrajzi Intézet, Debrecen, 107 p.
  18. HUSZTI, ZS. (2008). *Települések sikerességének vizsgálata*. Dunaújvárosi Főiskola Közleményei XXX, Dunaújváros, 56 p.
  19. KISS, É. (1997). “A várossá nyilvánítás problematikája és a várossá válás jelentősége az önkormányzatok szemszögéből”. *Földrajzi Értesítő*, Vol. 21, Nr. 3, 456–481.
  20. KISS, É., TINER, T., MICHALKÓ, G. (2012). “Szob a várossá válás útján – az első évtized tapasztalatai”. *Földrajzi Közlemények*, Vol. 24, Nr. 2, 182–198.
  21. KOPCZYŃSKI, M., SOBECHOWICZ, L. (2017). “The Impact of Urbanization on Stature and BMI in Poland”. *Journal of Interdisciplinary History*, Volume 47, Number 3, 359–379.
  22. LÁSZLÓ, J. (2007). “A ‘városgyár’ és ami mögötte van”. Előadás, Szeged, 25. okt.
  23. LUKÁCS, J., PERGER, F. (1975). “Egy változat az agglomeráció jelenlétének és körének kimutatására Miskolc és környékének adatai alapján”. *Területi Statisztika*, Vol. 3, Nr. 1, 24–31.
  24. MATLOVIČ, R. (2014). “Adaptive transformation of the intra-urban structures in postsocialist period: ontological and epistemological considerations”. *Folia Geographica*, Vol. 56, No. 2, 5–13.
  25. MATLOVIČOVÁ, K. (2014). “Theoretical framework of the intraurban criminality research: main approaches in the criminological thought”. *Folia Geographica*, Vol. 56, No. 2, 29–40.
  26. MOLNÁR, E., PÉNZES, J. (2005). “Kis – és középvárosi foglalkoztatási centrumok az Észak-alföldi Régióban”. In: (Ed.: Czimre, K.): *Kisközségtől az eurorégióig*, Didakt Kft, Debrecen, 159–175.
  27. PATKÓS, C. (2002). “Regionális identitás vizsgálata Szolnok városában”. *Északkelet-Magyarország. Gazdaság-Kultúra-Tudomány Társadalompolitikai Folyóirat*, Vol. 7, Nr. 3-4, 50–55.
  28. PIRISI, G., TRÓCSÁNYI, A. (2007). “A várossá nyilvánítás, mint a területfejlesztés eszköze? A városi cím elnyerésének területpolitikai vonatkozásai”. *Terüeltfejlesztés és Innováció*, Vol. 1, Nr. 2, 2–8.
  29. SÜLI-ZAKAR, I., TEPERICS, K., CZIMRE, K. (2002). “A nemzeti identitás hatása az eurorégiós törekvésekre – Esettanulmány: Kárpátok Eurorégió”. In: *Acta Geographica Debrecina*, Tomus XXXV, Debrecen, 275–286.
  30. SZABÓ, G. (1994). “A várossá válás útján – Komádi”. *Falu, Város, Régió*, Vol. 94, Nr. 8, 52–23.
  31. SZEPESI, G. (2008). *A rendszerváltozás utáni várossá avatások Magyarországon*. Kézirat (PhD study), SZTE Földtudományok Doktori Iskola, 134 p.
  32. SZIGETI, E. (1997). “Urbanizáció, városhálózat, várossá-nyilvánítás”. *Területi Statisztika*, Vol. 12, Nr. 1, 66–82.
  33. ŠIMON, M. (2014). “Exploring Counterurbanisation in a Post-Socialist Context: Case of the Czech Republic”. *Sociologia Ruralis*, Volume 54, Issue 2, 117–142.
  34. SZYMANSKA, D., MATCZAK, A. (2002). “Urbanization in Poland: tendencies and transformation”. *European Urban and Regional Studies*, Vol. 9, Issue 1, 22–40.
  35. TÓTH, K. (2000a). “Városias falvak-falusias városok. Az 1990 óta várossá nyilvánított települések helye a városhálózatban”. In: (Ed.: Kovács, T.): *Integrált Vidékfejlesztés. V. Falukonferencia*, MTA RKK, Pécs, 463–469.
  36. TÓTH, K. (2000b). “Városok a városi lét szélén, az 1990 óta várossá nyilvánított települések vizsgálata”. In: (Ed.: Molnár, J.): *Földrajz az Egész Világ*, Miskolc, 219–223.
  37. TRÓCSÁNYI, A., PIRISI, G., MALATYINSZKI, S. (2007). “A célnál fontosabb a bejárt út. A várossá nyilvánítás gyakorlata Magyarországon”. *Falu Város Régió*, Vol. 12, Nr. 3, 18–27.
  38. URSIC, K., MATJAZ, V. (2012). “Urbanisation History of Slovenia in the Context of Eastern and South-Eastern European Countries”. *European Quarterly of Political Attitudes and Mentalities*, Volume 1, Issue 1, 15–32.
  39. ZSÓTÉR, B. (2008). “Változások a délkelet-alföldi Mezőhegyes életében várossá nyilvánítását követően”. *Területi Statisztika*, Vol. 22, Nr. 6, 8–18.